Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adventisták Békésen.

2018.03.19

AJÁNLÁS, A BÉKÉSI GYÜLEKEZET TÖRTÉNETE ELÉ

 

                Az egyház gyülekezetekben él, vagy a gyülekezetekben hal meg. Az adventisták vallják, hogy az egyházat nem az alá és felé rendelésen alapuló szervezet teszi élővé. Ez az organizáció, aminek csúcsszerve a Generál Konferencia, a divíziók, az uniók meg az egyházterületek. Ez fontos, mint az élő szervezetnek a ruha, de nem a ruha teszi az embert. Az egyház nem organizáció, hanem organizmus, test, Krisztus teste. Ezért az egyházat a tagok egymással alkotott szeretetközössége teszi egyházzá. Ez a közösség viszont a gyülekezetekben valósul meg.

Az ember időhöz kötött lény, ezért története van. A Krisztus teste is él és ezért része a történelemnek. A változó életkörülmények között kell válaszolnia azokra a kihívásokra, amelyeket az élet fogalmaz meg. A jelenvaló igazság, aminek hirdetésére elhívattunk az evangélium ami a mai ember mai kérdéseire adott mai válasz. Olyan, mint amilyen a pusztai vándorlás során a manna volt. Naponta kellett szedni. Erre viszont múltbeli tapasztalataink tanítanak. Aki ezeket nem becsüli, hanyagul feledi és újra meg újra akarja feltalálni a világtörténelmet, csalódni fog. Eltéved az úton.

Veres Győző hosszú évek fáradtságos és alázatos munkájával összegyűjtött dokumentum-könyve – ha hittel olvassuk – sok hasznos tanulságokra oktat. E. G. White arra hívta fel figyelmünket, hogy csak akkor kell félnünk a jövőtől, ha elfeledkezünk arról az útról, amelyen Isten vezetett minket. Ezt különösen ma, gyorsan változó, egyre jobban elgyökértelenedő világunkban kell megszívlelnünk. A „tiszteld atyádat és anyádat” parancsolat – az ötödik – nemcsak test szerinti szüleinkre érvényes, hanem a hitben előttünk jártakra. Veres Győző könyve ahhoz segít, hogy ezt az emlékezést soha ne feledjük, hiszen a zsoltáros így tanít:     „Figyelj, népem, tanításomra,

fordítsátok felém fületeket,

amikor beszélek!

Mert példázatra nyitom számat,

ősrégi titkokat akarok hirdetni.

Amiket hallottunk és tudunk,

mert őseink elbeszélték nékünk,

nem titkoljuk el fiaink elől,

elbeszéljük a jövő nemzedéknek

az Úr dicső tetteit és erejét,

csodáit, amelyet véghezvitt…

Tudja meg ezt a jövő nemzedék,

a születendő fiak,

és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak,

hogy Istenbe vessék bizodalmunkat,

ne felejtsék el Isten nagy tetteit”  (Zsolt 78,1-4. 6-7).

Ebben az esztendőben ünnepeljük az első magyarországi központú unió évszázados fordulóját. Békésen az első nyolc tag még 1913-ban kötött szövetséget az Úrral, s azóta száz és száz vihar, külső és belső nehézség között megőrizték az Istentől kapott lángot, áll még a gyülekezet oltára.  Hála érte Istennek, de a múlt hitbeli tapasztalatai tanítsák a mai unokákat. Ezért legyen áldott ez a könyv, hogy a kései fiak a zsoltárszavai szerint Istenbe vessék bizodalmunkat és ne felejtsék el Isten nagy tetteit.

Részletek a könyvből...

        Hogyan érkezett az adventista  hit, - (vallás) üzenete Békésre? -  Először könyvek által. 1894. októbere nemcsak egy  általános  levélhullást  jelentett,  hanem   Isten  Szentlelke emberi eszköz által megírt „levelét”, könyvét is megkapta akkor Békés népe. Szalay József  (1855 -1917)  református lelkész budapesti  teológiai  tanulmányai  után, mint  Skót misszió ösztöndíjasaként Edinburgh-be tanult. Később, lelkész lett Nagybecskereken, ott lefordította  és  magánkiadásban megjelentette  az ihletett  adventista  író és próféta - Ellen G. White könyvét a Jézushoz vezető utat. ( Step to Jesus.)  A történet hátterében  Louis R. Conradi  állott, aki  1893.-ban  felkereste és megismerkedett a református tiszteletessel.  Szalay ezen eseményt megírta a  „Keresztyén”  című folyóiratában. Továbbá lapjában így ajánlotta a  keresztyén olvasók számára a könyvet.  - „Mondhatom, hogy ennél még egy jobb, a lelki életet, az életkeresztyénséget  kimerítőbben,  világosabban  tárgyaló  munkát  még nem olvastam. Ajánlom, mindenkinek ajánlom. Hívő keresztyén társaimnak pedig azt mondom, hogy ha másként nem tehetik, adják el kabátjukat és vegyék meg,  mert  méltó arra.  Kinek  pedig kabátja nincs, hogy eladja, bírni meg bírni  óhajtja, annak én a missszió pénztárából megküldöm ingyen.”[1] „A  könyv  sikerét  igazolta, hogy már októberben a békési  református  lelkész Kecskeméti  Ferenc (1855 - 1916) könyvszállítmányt kért Szalay Józseftől.  Békésen többen olvasták a könyvet.   Az olvasók közül egy - Szőlősi István  nevű békési   földműves   munkás embert  lehetne  kiemelni, aki levelet  írt Szalaynak, melyben többek között ez áll:   „A Jézushoz vezető út.  – című  munkát  átolvastam és igen szívrehatónak találtam.   Ha tehetségem fog lenni, rögtön megrendelem és jó barátaimat is, megismertetem  vele.” (1895. III. 24.)[2]    „A  könyvszállítmány   nem  az első volt, amely Békésre érkezett akkor.   Volt egy Liszkai Gábor nevű ember, aki elő akart fizetni a könyvre. -  „már  más  is fizetett elő, küldj nekem belőle néhány példányt, többen keresték, négyen várják” Reklamálja,  hogy a  Szalay vezette  1. Magyar  Misszió  Társulat   Hevesi  Ferenc  nevű  könyvterjesztője  nem  kapott a könyvből eladásra.”[3]  Az adventistákról írt a Békésen megjelenő Evangélista c. folyóirat, amit  Kecskeméti Ferenc református lelkész szerkesztett.  Az újságban ezt írja:   „Hazánkban csak kevés keresztény  felekezet van,  katolikus,  református , evangélikus, baptista. -  Ezeken kívül  még  sok  keresztény  felekezet  van, ilyenek  az  adventisták,  kongregacionalisták, kvékerek, metodisták.” „Az adventisták azok, akik az Úr második  eljövetelét  számítgatják. -   Ezeknek  egyik  ága  a  hetednapi (h. n.) adventisták, akik  nem  akarják az Úr  második eljövetelének idejét, napját meghatározni,  de  szüntelenül várják azt.  Bemerítkeznek,  hiszik, hogy a gonoszok  a  halálban  megsemmisülnek, s  a lélek a halál után alszik a feltámadás napjáig.”[4]  Kecskeméti Ferenc  ref.  lelkész, aki rendkívüli személyiség volt, 2  évig  az angliai Edinburgh - ben tanult,  majd  egy  évig  New York – ban.  Lelkészválasztás  útján került, Békésre 1884 - ben  Makóról.  Az egyházi élet akkor meglehetősen színtelen volt.  A  hívek  világias  életmódot  folytattak , elmaradoztak  a  templomból  és  kevésbbé  érdekelte  őket  a  biblia.  Voltak olyan tanyán élő reformátusok pl. a Kettős Körös túloldalán Rosszerdőn (tanyaközpont), akik vasárnaponként nem jártak be a nagytemplomba istentiszteletre, hanem odahaza imádkoztak.  Ezen tanyai  csoportok  komolyabb vallási  életre  vágytak.    Kapcsolatba  kerültek  a nagyváradi baptistákkal, (bemerítkezőkkel), akik  térdepelve imádkoztak, szépen énekeltek és megvetették  a  felületes  világi  gondolkodást.  Kecskeméti lelkész látva a helyzetet Békés környékén  Helvét hitvallású  keresztyén ébredést, munkáló egyletet  szervezett.  Ennek  keretében  keresztyén  hitigazságokat,  hirdető újságokat terjesztett, mint a  „Szabad egyház,  Keresztyén és Hajnal” című folyóiratok.   „ A  keresztyén  1894  nyarán  arról  adott hírt, hogy „már százak vannak Békésen, kik az életszentség képviselői és hatalmas terjesztői.[5] Kecskeméti a szervezett bibliás csoportot   un. „parasztekkléziolákat „ látogatta,  akik  közben, vagy később baptisták lettek. -  Két békési református egyházfi Varga Ferenc és Sós János ezért, titkos baptistaság vádjával feljelentette a püspöknél. Kecskeméti  a két református egyházfi szerint: ”a vallási kérdések tekintetében is túl engedékeny volt.  Szerintük  nemcsak a baptisták támogatója, hanem mozgalmuk elindítója is volt.” A lelkész a vádak alól tisztázta magát, de újabb botrányhullám bontakozott ki körülötte, mely megosztotta a Helvét hitűeket. „ Elsőrenden  a  baptisták  buzgó  támogatóját  látták  benne,  aki összejátszik a baptista  lelkipásztorral, Sós Istvánnal.  Szekta kiadványokat, könyveket olvas, és ezzel megfertőzi az ifjúsági Egylet tagjait, …”[6] Félreértenénk  a helyzetet ha azt  állítanánk, hogy  Kecskeméti  lelkész  szándéka az lett volna, hogy terjedjen el a baptista, avagy az adventista hit.  Azt  írja  ugyanis  egyik  levelében Szalay Józsefnek:   „A napokban valóságos baptista járás volt erre...istentiszteleteket tartva egyes házaknál.  Mint  hallottam  többen hallgatták, s igen megszerették őket némelyek, nekem fülem hallatára mondták, csupán az én személyem köti őket az egyházhoz, különben itt hagynák.    … Intettem őket , hogy dolgozzunk együtt az egyház  építésén, s azt mondta  egyik – másik,  jó  megkísérlik,  de  ha nem lesz eredmény ők nem maradnak  ilyen holt egyház kötelékében.”[7] A baptista hit elterjedésének históriájáról így számol be Gergely Miklós.„Magyarországon Mayer Henrik a Brit és külföldi Bibliatársulat követe 1873 - ban kezdte meg a  rendszeres  baptista  missziót.   Először  Budapesten , majd  Nagy- szalontán alakult baptista  gyülekezet. A  szalontai  gyülekezet egyik tagja, bizonyos  Tóth  Jánosné,  Berecki Erzsébet  1890  . – ben  meglátogatta  a  rosszerdei  Takács Jánost,  akinél  már  8 -10 éve vallásos összejövetelek voltak.   Vallási vita bontakozott  ki közöttük, amely  Tóthné  javára fejeződött be.   Komoly  kapcsolat jött létre, a rosszerdei  most  már  baptista és a szalontai gyülekezet között. Hamarosan   Békést  is  elérte  ez  a  vallási irányzat, így 1891. júniusában Aponyi Imre házánál jött létre a Baptista gyülekezet,  és  két  évvel később már imaházuk is felépült.”[8] A  baptista gyülekezet elterjedése után az  adventista misszió is megjelent városunkban, az említett könyv és evangelizációs órák által. Bár Kecskeméti lelkész szerepe ellentmondásosnak látszik, viszont tény, hogy az adventista könyvet  olvasta és terjesztését támogatta.  A kor hangulatát érdeklődését érthetővé teszi, Kirner A. Bertalan, ref.  lelkész,  aki  egy  kalapos  mester  fia  volt,  gyermekkorát Békésen töltötte és írt a békési vásárról. Könyvében többek között azt írja: „Biblia árusok, mint egy református nagyközség látogatói nagyon gyakran és sokan megfordultak Békésen. Nagy bőrtáskával a vállukon vásárokban is járkálva  kínálgatták  a Bibliát, az Ú j  testamentumot, az  Ó  testamentumot  és  külön a  zsoltárokat is. - Jó  könyvet  vegyenek! - Hangoztatták lépten, nyomon. A református kollégium harangozó szobájába pihentek meg.  Piacokon,  vásárokon is  megjelentek és ott is nagy  szorgalommal hordozták bőrtáskáikat. A  közelebbi  időkben 1910 –es évek elején,… különösen sokat megfordult egy… -  Csűrös Sándor -  nevű bibliaárus, aki nagyobb   készletével hosszabb időt is töltött a városban és környékén… Csűrös árulta  Bunyán János    üstfoltozó zarándok útját,  ..Kecskeméti Ferenc békési ref. lelkész :  Új Simeon énekeit és  Úri ima   című prédikációit,  Kirner A. Bertalan:  Bibliából Bibliába  c.  könyvét,  de  nagyban árulta Kálvin János berámázott faliképét is.     Édesapám ilyen bibliaárustól vette 1895-ben az első könyvemet, egy  Újtestamentumot.” –    írja  Kirner  A.  Bertalan.[9] A  leírásból  kiderül, hogy az akkor élő emberek érdeklődtek a vallásos irodalom iránt, és fontos volt azok terjesztése is. A baptista és adventista gyülekezetek elterjedését tette lehetővé az  a  politikai   nézet, amelyet  Wekerle Sándor miniszterelnök (1892) valósított meg. 1.   A törvényhozás az izraelita vallást törvényes vallásnak nyilvánította. (1895) 2.  „ A  szabad  vallásgyakorlatot  az  1895.  XLIII.  Tc.  biztosította az  1.§ szerint  „ mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és  azt  az ország  törvényeinek, valamint  a  közerkölcsiség  kívánalmainak  korlátai  között külsőképpen  kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit sem szabad törvényekbe vagy a  közerkölcsiségbe nem  ütköző vallási  szertartás  gyakorlásában  akadályozni,  avagy  hitével  nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni.”[10] Az akkori törvények az egyházakat háromféle csoportba sorolták. 1. Bevett felekezetek:       katolikus,  református,  evangélikus,  unitárius,  ortodox  és izraelita.   2. Elismert felekezetek: baptista vagy iszlám vallás 3. El nem ismert, megtűrt felekezetek (szekták) csoportja.  Dr. Vitéz Durkó Antal, -  református gimnáziumi tanár a  Békés nagyközség törté- nete C. történeti  és  kulturális  monográfiájában (1939)   az  adventistákat  nem említi. Vélhető oka az lehet, hogy az  adventisták  a  megtűrt  szekták csoportjába tartoztak. A törvény bár szabad  vallásgyakorlatot tett lehetővé, mégis megkülönböztetést tett.  Ezért  a  helyi hatóságok ezt a szabadságot különböző módon értelmezték, esetenként üldözést, tiltást alkalmaztak a  szektákkal szemben. Városunk „Néprajzában”, már leírást találunk a kisebb keresztény közösségekről.  „1891.-ben a külterületi Rosszerdőn alakult meg az első baptista gyülekezet, ami Békésnek ma is fontos tényezője. A baptista szektához 800-900, az adventistához 200-250, a pünkösdhívőkhöz 150-200 fő tartozik, a nazarénusok száma elenyésző.” [11] Megemlíti az adventistákat a „Kálvinista magyarság kiskátéja.  28.  pont.  Kik  az adventisták? -  Protestáns jellegű,  a baptizmusból kivált, aszkétikus vallási szekta tagjai.  W.  Miller  amerikai gazdálkodó alapította, 1845 -  ben; hívei elutasítják a lélek halhatatlanságát, és Krisztus második eljövetele áll tanításaik középpontjában; miként a zsidó vallás követői és a szombatisták, ők is a szombatot ünneplik vasárnap helyett.”[12]

Az idézettel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a  W.  Miller vezette adventista mozgalom felekezetközi volt és akkor még az adventisták  vasárnapot  ünnepeltek, csak később   lettek  szombatünneplők.  Viszont  az  adventisták  nem azonosak -  Erdélyben a 16. században megjelent un. szombatosokkal.  -  Azon csoport un.  arianus,  háromság  tagadó,  volt  és napjainkban már nem létezik.  Vice versa (viszont) a hn. adventistákat népiesen, -„szombatistáknak” is nevezik. Az elnevezés tévedésen alapul, az erdélyi vallási csoporttal való azonosítás miatt

 

[1] Dr. Szilvási József : 100 éves a HN. Adventista Egyház

[2] Dr. Szigeti Jenő: Fejezetek a H. N. Adventista egyház magyarországi történetéből. 148.o.

[3] H.N. Adventista Lelkésztájékoztató 1990/91 ünnepi szám 321. o.

[4] Rajki Zoltán – Szigeti Jenő: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig Gondolat Kiadó Budapest 2012. 126.o. idézi: Kecskeméti Ferenc: Evangélista folyóirat. 1898. szept. 15.

[5] Dr. Szigeti Jenő: Egyházak egy világ végén. 61.o.

[6] Tóth Julianna ref. lelkésznő: A békési református gyülekezet küzdelmes századai. A békési református gyülekezet története a kezdetektől 1948-ig  58. 64. 72. o.

[7] Dr. Szigeti Jenő: Egyházak egy világ végén. 70. o. 1. bek. Adventista Egyház történetéből című könyvében.

[8] Dr. Vitéz Durkó Antal ref. Gimn. tanár: Békés nagyközség története. 136. o.

 

[9] Kirner A. Bertalan ref. lelkész  A békési vásár. Békés 2002. kiadás 105.-106.o.

[10] Tóth Julianna ref. lelkésznő: A békési református gyülekezet küzdelmes századai. A békési református gyülekezet története a kezdetektől 1948-ig  58. 64. 72. o.

[11] Békés város néprajza. 1983. Tárkány Szűcs Ernő írása 700. o.

[12] Dr. Szilágyi Ferenc, Hűséged megálljon!  A kálvinista magyarság kiskátéja. 16. o. kiadta: a békési református egyházközség 2006.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.