Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jegyzetek, írások.

2018.02.19

Tavasz és húsvét.margaretak..jpg

Mindig örömmel tölt el a tavasz megérkezése. Ilyenkor rügyek jelennek meg a fákon és kipattannak, virágba borulnak a kertek és mezők, mert elmúlik a hideg tél és megérkezik a kikelet. A természet megújulása, a feltámadás gondolatának kifejezője. Emlékeznünk kell! Mert amíg Pál apostol a hideg télről és elmúlásról, a keresztre feszítésről szól a Korinthusi levélben „Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még, pedig mint megfeszítettről.” (I. Kor. 2: 2) Ezek után pedig szintén Krisztusra kell emlékeznünk, mint a tavasz hírnökére a feltámadott győztes üdvözítőre. Közismert kedves történet az, ami az emmausi úton történt. (Lukács evangélium 24:13-22) A Jeruzsálemben történt botrányos kivégzési események után a csalódott tanítványok, akik nem tartoztak a tizenkettőhöz, hazafele bandukoltak szomorú arccal. Mesterük kínos szenvedések között meghalt és még a sírja is megüresedett, lehet valaki ellopta talán a holttestét. Ez egy szörnyű nagy botrány. Mit lehet ilyenkor mondani? Csakugyan Isten fia volt az, akivel ez megtörténhetett? Akkor hirtelen egy idegen csatlakozott hozzájuk, akit ők nem ismertek fel, mert „látásukat… valami akadályozta”Luk 24: 16 Ezt a leírást úgy is lehet értelmezni, hogy az embernek kétfajta látása van, egy fizikai és egy lelki. Ha a materiális fizikai látás, jó erőben van (kratew) az elnyomja, gátolja a lelki látást. Jézus tanítványai hihetetlen dolognak tartották a feltámadást, ez gátolta őket annak felismerésében, hogy Krisztus volt az idegen. Ma talán nem sokan a keresztények közül is úgy gondolják: „Nem jött onnan még senki sem vissza.” Talán a feltámadás reménységéről is keveset beszélnek, prédikálnak, mert túl misztikusnak lehetetlennek tartják. A mai ember az ésszerűség, racionalitás híve inkább, mint a feltámadott Krisztus híve. Pedig a tavasz a kikelet, minden évben hangosan hirdeti, amint a biblia igéje is. Lesz feltámadás, mert Krisztus is feltámadott!  Pál apostol így tesz bizonyságot erről az igazságról: 1 Kor. 15, 20 „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.” A bibliai korban gyakran mutattak be áldozatot az Istennek. A növényekből, gyümölcsökből, állatokból az első áldozatot, a javát az Istennek kijáró részt: „zsenge”áldozatnak (aparch) hívták. E.G. White a keresztény író ezt írja ezzel kapcsolatosan: „Krisztus feltámadt a halottak közül első gyümölcseként azoknak, akik elaludtak. A kévelengetés volt ennek előképe. Feltámadása éppen azon a napon következett be, mikor a kévelengetést kellett bemutatni az Úr előtt. Több mint ezer évig hajtották végre ezt a jelképes ceremóniát. A szántóföldekről az első megérett, magvas gabonakalászokat összegyűjtötték. Amikor az emberek felmentek Jeruzsálembe, akkor az első termésből kötött kévéket lengették hálaáldozatként az Úr előtt. Amíg ez a felajánlás meg nem történt, a sarlóval nem érinthették meg a gabona szálakat, nem gyűjthették és köthették azokat kévékbe. Az Istennek felajánlott kévék ábrázolták azt a nagy lelki aratást, amelynek kalászait és kévéit be kellett takarítani az Isten országa számára. Krisztus feltámadása az előképe és a záloga az igazak feltámadásának. „Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ővele együtt.” Jézus élete. 692-693. oldal.



 

A jó pásztor.fb.jpg

Zsolt 23.

Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm,  zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem. Felüdítette lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért.  Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem. Asztalt terítettél számomra azok előtt, akik szorongatnak engem; olajjal kented meg fejemet, és kelyhem csordultig töltötted. Mert jóságod és irgalmasságod kísér engem életem minden napján, hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.

A bibliai költészet gyöngyszemei közé tartozik Dávid zsoltár éneke, mely a hívő ember számára az Isten vezetésébe való megnyugvást hitet fejezi ki a nomád pásztorkodás képei segítségével. A mű megértéséhez szükséges egy kevés állattenyésztő, pásztorkodás ismeret, de a lényeg nem abban keresendő. Érdekessége a rövid éneknek, hogy a héber szöveg semmilyen állatot sem nevez meg, mivel ókorban élő állatokról van szó. Csak következtetni lehet bizonyos ma is élő állatfajra. Az ének felirata szerint Dávid volt a szerzője a költeménynek. Közismert, hogy Dávid pásztorfiú volt. Bibliai leírás szerint legelésző apró jószág, juh (con = apró marha, nyáj stb.) terelésében volt jártas. 1 Sám 17,34 Dávid azt felelte Saulnak:» Amikor szolgád legeltette az apja nyáját, ha oroszlán vagy medve jött, és elvitt egy kost a nyájból, 35 utána mentem és leütöttem, s kiszabadítottam szájából; ha rám támadt, megragadtam az állát, megfojtottam és megöltem.

Később a bátor pásztorfiú Izrael országának királyává vált, ilyen módon szerezhette zsoltár énekét. Az ókor keleti világában sok birodalom élte virágzását és bukását. Történelmi feljegyzések, kőbe vésett feliratok bizonyítják, hogy e birodalmak királyait is „népek pásztora” kifejezéssel illették. Dávid, mint király és (kis bárány)  ismerhette e tényeket és alázatosságát fejezte ki azzal, hogy a mindenható Istent (Jahve) pásztorának nevezi. A bizalom és hit zsoltára ez melyből kicseng az Úr vezetésébe és ígéreteibe vetett remény gondolata.



 

Munkanélküliségről…

 

A tőkefelhalmozás és piacgazdaság terméke az egész világon jelentkező munkanélküliség. A munkanélküliségben az emberekről van szó, akik egy darabig dolgoztak, vagy elkezdték volna a munkás életet és egyik napról a másikra nem kaptak munkát, kikerültek az utcára. Miért történhetett meg ez a társadalmi trauma, mely embereket tett fölöslegessé? Társadalomkutatók azt szokták nyilatkozni ezzel kapcsolatosan, hogy a gépek, félautomata vagy teljes un. robotok megjelenése fölöslegessé teszi az emberi kézzel elvégzendő munkát. Ezen extrém ipari forradalom számos előnnyel és busás haszonnal jár, így az emberiség vezető rétegei ezt az utat választották járhatónak.  Régen hónapokig vetettek, arattak, csépeltek, stb. Napjainkban e tevékenységeket lényegesen rövidebb idő alatt végzik el gépek segítségével. A gépesítés nyilvánvalóan előnyös helyzetet hozott, megkímélte az embereket a fárasztó nehéz munkától, ugyanakkor anyagi előnyökkel kecsegtetett. Ennek az előnynek számos árnyoldala van, nevezetesen: Emberi világunk gépimádóvá vált. Lehetetlenné tette az emberek életlehetőségeit. A lelki értékeket lebecsülte. Az emberek lelki világát felzaklatta, depresszióba, lelki és szenvedély betegségekbe taszította az emberek jelentős részét. Szétzilálta a társadalom legkisebb sejtjének, a családnak egységét. Politikusok igyekeztek e szélsőséges helyzeteket kompenzálni több - kevesebb sikerrel. Tapasztalat szerint a nyugati gazdagabb civilizáció jelentősebb segélyeket tudott adni a munkanélkülieknek. A „keleti tömb” (volt szocialista országok) nyugati mintára bevezetett munkanélkülisége, téves intézkedés volt az amúgy is szegény emberek számára. A keresztény gyökerekre hivatkozva, bibliát nem ismerők azt gondolhatták, hogy az Isten helyben hagyja intézkedéseiket. Azt írja ugyanis Pál apostol  a bibliában: Kolossé. 4,1 „Urak, adjátok meg a szolgáknak azt, ami jogos és méltányos, hiszen tudjátok, hogy nektek is van Uratok a mennyben.”Elvárható a társadalomvezető rétegeitől, hogy a jogos és méltányos megélhetést, boldogulást biztosítsa mindenki számára. Természetesen vannak a dolgozóknak is kötelességeik amint a biblia írja: „aki nem akar dolgozni, ne is egyék.” 2 Tessz 3,10 „és igyekezzetek békében élni, dolgaitokat végezni, saját kezetekkel dolgozni, mint ahogy megparancsoltuk nektek,” 1 Tessz 4,11 De ezt csak akkor tudják megtenni, ha keresnek és adnak nekik munkát. Bízva abban, hogy van megértés e téren, talán remélhető, hogy a szorgalmas, urak, gazdák, dolgos emberek tudják, mit kell tenniük.


 

PARADICSOMI ÉTELEK.

 

Jó étvágyat kívánok az olvasó számára, akkor is, ha egyet ért, vagy ha nem - az alábbi leírással. Lehet, hogy valakit jobban érdekelt volna néhány paradicsomból készülő étel receptje, de most nem erről van szó. A gasztronómiai szokások ugyanis változtak, alakultak a történelem folyamán. Még nem is olyan régen a hús, tej, tojás fogyasztását: ” élet, erő egészségnek”- tartották. Napjainkban azonban a különféle betegségeknek köszönhetően, vagy a diétázó és fogyni vágyók a reklámoknak hatására károsnak nevezik ezek fogyasztását. Némelyek követendőnek tartják, az un. Vegán - vagy vegetárius életfelfogást. Tényekkel alátámasztható, hogy a tisztán növényt fogyasztók aránya napjainkban jelentősen megnövekedett. Valószínűnek látszik, hogy a növényi étrend, jobb egészséget és hosszabb életlehetőséget biztosít azoknak, akik élnek vele. Az egészséges életmód követői és az állatvédők teljesen egyetértenek abban, hogy az állati eredetű termékek, hús, tojás és tejtermékek fogyasztása káros az egészségre. Tehát tudomásul kell venni, hogy vannak olyan emberek, akik teljesen tudományos alapon, vagy vallási meggyőződés miatt nem esznek húst és nem isznak tejet - kvázi, hogy hosszú ideig, vagy örökké éljenek. Ezt a felfogást nemcsak a gasztronómiai kutatások tudományával, lehet alátámasztani, hanem teológiai szempontból is vizsgálható, megközelíthető vallásgyakorlatnak lehetne nevezni. A biblia első lapjain ugyanis azt olvashatjuk: „1 Móz. 1,29 És monda Isten: Íme, néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.” Az Isten ajánlata a gyümölcs és gabonafélékre vonatkozik, melyeket élelmiszerként adott az ember számára. Miért van hát annyi vita még a keresztények között is a hús és tejtermék, tojás fogyasztásáról napjainkban? Azt látni kell, hogy az Éden kertjében (Paradicsomban) az Isten tökéletes gyümölcsöket és zöldségeket-gabonákat adott az embereknek. A bűn rontása azonban nemcsak az embert, hanem az állatvilágot és a növényvilágot is elérte. 1 Móz. 2,9És nevelt az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és élelemre jót, az élet fáját is, a kertnek közepén, és a jó és gonosz tudásának fáját.” A „jó és gonosz tudásának fája”azt az üzenetet közvetíti felénk, hogy nem minden fának a gyümölcsét lehet fogyasztani. Vagyis nemcsak a hús vagy a tej - tojás lehet káros, hanem gyümölcsök, sőt a növények is. A biblia beszámol arról, hogy a bűneset után milyen változások voltak a növényvilágban. 1 Móz. 2,16-17 „És parancsolt az Úr Isten az embernek, mondva: A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon eszel arról, bizony meghalsz.” A bűneset után tehát minden megváltozott a növény és állatvilágban, az embernek nehéz munkával kellett előállítani táplálékát. Mózes könyvében azt olvashatjuk: 1 Móz. 3,18Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek füvét.” A leírás arra enged következtetni, hogy a növényvilág is megváltozott, sok mérgező növény hajtott ki a földből tele lett dudvával a vetemény stb. Valószínűleg az édenkerti növények csak hasonlíthattak a mostani gyümölcsökre és zöldségekre, gabonákra, de nem azonosak voltak ezekkel. Az emberi beavatkozásnak köszönhetően rengeteg átmeneti növényfaj, oltás keletkezett, melyet napjainkban különféle permetekkel is kezelnek. Természetesen nem akarom elvenni senki kedvét a növényi étrendtől, de számolni kell a bűn környezetromboló hatásával a növény és az állatvilágban is. A hús fogyasztását az Isten az özönvíz utáni időben tette lehetővé. 1 Móz. 9,3„Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledel; amint a zöld füvet, nektek adtam mindazokat.” A különféle katasztrófák tönkre tehetik az élő flórát, növényeket és állatokat. Ezt tette az akkori özönvíz is. A biblia szerint fogyaszthatóvá váltak különféle vízi és szárazföldi állatok, madarak húsai. A mózesi étkezési törvény lehetőséget adott az ember számára bizonyos állatok fogyasztásával kapcsolatosan. (Mózes harmadik könyv 11 fejezet) Itt nem volna értelme vizsgálódni afelől, mit - miért? - engedett meg az Isten. A puszta tény és az egészséges étkezési kultusz részévé válhatott az ember. A földön élő fajok közül csak az emberre jellemző az étkezési ceremónia vagy kultusz szokása, melyet a biblia is igazol. Az áldozatok bemutatása az Isten számára, ugyanis egyfajta étkezési szokást is bevezetett. Köztudott, hogy Káin áldozatát az Isten nem fogadta el, mivel az ételáldozat (bőségszaru, gyümölcskosár) volt és nem bárányáldozat, melyet Ábel hozott. Isten ugyanis (bárányáldozatot) fogadott csak el. Ezen esemény talán a korai húsfogyasztásról is szól, de főleg teológiai mondanivalót hordoz. A bárány áldozat Isten bárányára Jézus Krisztusra mutatott, aki feláldozta magát az emberiség bűnéért. Mindenesetre érdekes tény az, hogy Jézus Krisztus maga nem volt vegetárius és nem is agitálta híveit arra. Köztudott, hogy kenyeret és halat adott az éhező tömegnek és elfogyasztotta tanítványival együtt a húsvéti bárányt. Ezekről a történetekről az igék így tesznek tanúságot. Márk. 6,41 „Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat adott; és megszegte a kenyereket és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta közöttük.”

Luk. 22,14-16”És mikor eljött az idő, asztalhoz ült, és a tizenkét apostol ő vele együtt. És mondta nékik: Kívánva kívántam a húsvéti bárányt megenni veletek, mielőtt én szenvednék: Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.”

Ma már némelyek okosabbnak tartják magukat az Úr Jézus Krisztusnál is. Hiszen tudományos pontossággal bizonyítgatják igazukat a táplálkozás területén, és üdvösségüket pusztán a „Vegán” életmóddal kívánják elérni. A paradicsomot szeretik, mely szerintük azonos a mennyeivel, ezért valószínűsítik is az örök életet maguk számára. Ezen írással nem kívánom senki táplálkozási szokásait bírálni, de Pál apostollal együtt vallom a biblia szerinti táplálkozást: 1 Tim. 4,4 „Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal;” Jó étvágyat kívánok hozzá, legyen az szokása szerint Vegán vagy kevés húsevő mértékletes zöldségevő az olvasó. Legyen mindenkinek a meggyőződése szerint jó étvágya és jó egészsége!


 

ISTEN LÁTÁSÁRÓL…

A biblia utolsó könyve a Jelenések szól arról, hogy miként látja Isten az embert. Jel. 5,6 És láttam a királyiszék és a négy lelkes állat között és a Vének között egy Bárányt állani, mint egy megöltet, hét szarva és hét szeme volt, a mi az Istennek hét Lelke, a mely elküldetett az egész földre. Ezen leírás azt mondja el jelképesen, hogy milyen az Isten trónja. Vannak ott különböző lények, még emberek is és egy jelképes bárány, Jézus Krisztus, akinek hét szarva és szeme volt. A szarvak hatalmat jelentenek a szemek pedig Lelket a Szentlélek jelenlétét. Ahol hét szem van ott teljes a térlátás. Talán 30-40 évvel, ezelőtt amikor egy bibliás ember azt mondta, hogy „Isten szeme mindent lát.”- ezt abszolúte elvetendőnek (hazugságnak) tartották általánosságban, a társadalomban. Hogyan lehetséges ez? –tették fel a kérdést. Ma már azonban más a helyzet. Digitális világban élünk, ahol rengeteg kamera, térfigyelő filmezi életünk talán apró jelentéktelennek tűnő részleteit is. A bűnüldöző szerveknek jó segítséget jelenthet ez, ha például sikerül azonosítani egy rablót, tolvajt és történetesen el is tudják kapni a képek alapján az illetőt. Lám az Isten által adott tudás az ember számára lehetővé tette elképzelni azt, ahogyan az Isten mindent lát. Képzeljünk el egy olyan hat lap alakú kockát a térben, melyen minden irányban kamerák vannak felszerelve. Teljes térlátást eredményez, melyet csak az isteni térlátás tud felülmúlni hét szemmel, mely az Isten Lelke.